Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium Kincskereső Tagiskolája
Pedagógiai szemléletünk
A Kincskereső Iskola 1988. szeptemberében alakult meg az akkori Teleki Blanka Általános Iskola (Budapest, XI. kerület Bikszádi u. 61-63.) alsó tagozatos tagiskolájaként. Fenntartója Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata. Az iskolára érvényesek mindazok a szabályok, formák, kötelezettségek, melyek az önkormányzati fenntartású iskolákra érvényesek. A modellintézménynek tekintett iskola létrejöttét az Oktatási Minisztérium jogelődje és a Soros Alapítvány is támogatta. Az iskola pedagógiai célkitűzéseinek megvalósításában jelentős anyagi segítséget nyújt még a Kincskereső Alapítvány is.
Fokozatosan bővült először négy, majd az 1996/97-es tanévtől hat évfolyamossá, minden évfolyamon egy-egy tanulócsoportot indítva. A hat évfolyamos iskolaszerkezet kialakítását az elmúlt évtized – hazai és nyugat-európai pedagógiai tapasztalatokra alapozó – oktatásügyi reformtörekvései tették lehetővé. Ezen iskolaszerkezet fenntartását a határozott szülői igények is indokolják.
A Kincskereső Iskola 1996. szeptember 1-jétől a Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium (Budapest, XI. kerület Bartók Béla út 141.) tagiskolájaként működik tovább, melyben hat délelőtti tanulócsoport, négy napközis csoport és két tanulószoba működik.
Az iskola gyermekközpontú modellintézmény, ezt az elnevezést a Soros Alapítvány a következőkkel indokolta:
„A gyermekközpontú szemlélet jellemzője a fejlődő gyermek testi és lelki állapotainak változásairól - s változó szükségletéről - való szakszerű tudás és az e tudás megismert tényekhez való viszonyulás metodikai és didaktikai képessége. Ebből fakad a belső, megújulásra kész erők ébren tartása s az önirányításra, a személyes autonómiára nevelés.”
A Kincskereső Iskola feladatául tűzte ki e pedagógiai kultúra terjesztését, ezért vesz részt az ország különböző tájairól érkező főiskolai hallgatók és pedagógusok képzésében, illetve továbbképzésében. Emellett modellként szolgál olyan pedagógiai koncepciók megvalósításához is, melyek célul tűzik ki beilleszkedési és teljesítményzavarral küzdő gyerekek integrált nevelését kisközösségben.
1
PÓSA ERIKA
Kézművesség
E kiadvány elsődleges célja, hogy bemutasson néhány - délutáni szabadidőben is sikeresen megvalósítható - kézműves foglalkozást; melyek a hagyományos napközi keretei között is megvalósíthatóak. Az anyag megmunkálása, a praktikus intelligencia használata különösen fontos a kisiskolások számára, hiszen az iskolai oktatás döntően a verbális képességekre épít, és azok fejlesztését célozza. Az ismertetés kitér a játékokkal, anyagokkal kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakra, alapismeretekre, továbbá az egyes játékokban rejlő lehetőségekre. A készülő munkákat a műhelymunka leírása és a folyamatábrák teszik szemléletessé.
2
RUZSA ÁGNES
Családok-törzsek-bandák
Együttműködés. Társas kapcsolatok. Közös célok, közösség. Elkoptatott, lejáratott szavak, gyanús fogalmak. Úgy tűnik, nem túl korszerű értékek húzódnak meg mögöttük: mintha a világ körülöttünk nem ezekről szólna. A legkevésbé sem volt célunk filozófiai problémákkal foglalkozni e füzet írása közben, mégis szembe kellett néznünk néhány kérdéssel. Milyen embereket is szeretnénk nevelni? Szükségük lesz-e a gyerekeknek azokra a tulajdonságokra, melyek kialakításában a csoportmunka alkalmazásával segítségükre lehetünk? Amiben egyetértünk, hogy ez a fajta munka olyan képességek fejlődését segíti kibontakozni, melyek bármilyen világban az értelmes, teljes és boldog emberi léthez nélkülözhetetlenek. Azt persze mindenkinek magának kell eldöntenie, ő hogyan gondolkodik erről.
3
DEÁK ÉVA
Hagyományok
A népi hagyomány olyan kapu, melyen keresztül eleven kapcsolatba lehet kerülni az emberiség sok évezredes kulturális örökségével. A magyar népi hagyomány - hasonlóan más népek kultúrájához - hosszú évszázadok alatt letisztult tudást őriz az emberi életről, az ember és a körülötte lévő világ viszonyáról. Ez az, ami segítette elődeinket abban, hogy elhelyezzék magukat a világban, ráhangolódjanak, beilleszkedjenek annak rendjébe, képesek legyenek az emberi élet jelentős fordulópontjainak átélésére (pl.: születés, házasság, halál).
Ötlettár
Könyvajánló
WINKLER MÁRTA
Iskolapélda — Kinek kaloda, kinek fészek
Winkler Mártát ifjúkora óta szenvedélyesen érdekli a gyermeki látásmód, a gyerekek belső világának megközelíthetősége. Mindaz, amit az orvostudománytól, a pszichológián át a pedagógiáig tudunk a gyerekről - és amit képes az igazán nagy tehetségre jellemző módon elfelejteni is, hogy a pillanatnyi helyzet megoldásában intuíciójára hagyatkozhasson.
"Winkler Márta osztályában a gyerekek - a tevékeny gyerekek - igénye szabja meg a rend és rendetlenség mértékét. Kell, hogy helye legyen a csíznek vagy pintyőkének, akit a gyerekek táplálnak; vigyázni kell a teknősbékára, hogy rá ne lépjenek; gondozni kell az ablakra felfutó babot (amelyik a környezetismereti tankönyvnél sokkal többre tanítja meg a gyerekeket); szem előtt kell legyenek a tavalyi és tavalyelőtti munkák: a mesék agyagfigurácskái, a saját kezűleg épített kis házak, a rajzok, a csuhéból és agyagból készült bábok és babák, mert ezt a gyerekek látni akarják. Winkler Márta osztályterme át tud alakulni intim, meleg, szőnyeges, párnás kuckóvá, ahová a gyerekek behúzódva, a földre telepedve mesélnek és olvasnak, de tud színpad vagy bálterem is lenni, alkalmas a frontális óra megtartására, de a kiscsoportos munkára is. Maguk a gyerekek tudják pillanatok alatt nagy gyakorlattal és ügyességgel átvarázsolni az osztályt egyik alakjából a másikba." (Vekerdy Tamás)
Linkajánló
WINKLER MÁRTA
Örömre neveleni
Jó szívvel ajánljuk figyelmetekbe Winkler Márta Örömre nevelni c. könyvét. Az irodában, Nagy Évánál megvásárolhatjátok.
Egy kis ízelítő a könyvből:
„Üdvözlet az Olvasónak!
Régi és szép szokás, hogy írók, szerkesztők így köszöntik azt, akinek a könyvüket szánják. Hadd egészítsem ki e hagyományos üdvözlést azzal, hogy egyben ennek a kiadványnak a célját és szerzőjének szándékát is jelezzem. Rövid leszek: mindez már a könyv címéből is kiolvasható!
Az ember nemcsak a mának él. Mindannyiunk, főként a gyerekeink sorsa a jövőbe torkollik. Rohanó, gondokkal teli életünket szeretnénk széppé, örömtelibbé, vagyis élhetőbbé tenni. Ebben a törekvésben – a családi nevelés mellet – az iskolának kitüntetett helye és szerepe van.
A híd egyik oldalán mi, nevelők, a másikon pedig a neveltek, a gyerekek állnak. Az információadás- és szerzés, az értelem, az érzelem és az akarat fejlesztésének terén viszont egymásra hatásról van szó, amelyben benne van a kölcsönösség mozzanata is.
Hogy hogyan? Erre keressük a választ ebben a könyvben.”
GERŐ ZSUZSA
Érzelem, fantázia, gondolkodás óvodáskorban
Nem tévedés, iskolás gyerekek szüleinek ajánlom a kiváló gyerekpszichológus rövid írásait. Az évtizedekkel ezelőtt gyerekekről megfogalmazott gondolatokra ma talán még nagyobb szükségük lehet a felnőtteknek. Lenyűgöző akadémikus tudás és sokirányú klinikus tapasztalatok birtokában, mégis világosan és érdekfeszítően ír olyan kérdésekről, amivel minden szülő, pedagógus nap mint nap találkozik. A kötetet olvasva egészen hétköznapi, gyerekeinkkel kapcsolatos kérdések jobb megértéséhez kaphatunk új szempontokat. Gerő Zsuzsa nem ad nevelési tanácsokat, ahogy egyik cikkének címében írja: „Feladatunk a megértés”. Bár e könyv, mely a szerző halála után jelent meg, címében az óvodásokról beszél, biztos vagyok benne, hogy minden gondolata támpont lehet nagyobb gyerekek szülei és pedagógusai számára is.
WINKLER MÁRTA
Iskolapélda — Kinek kaloda, kinek fészek
Winkler Márta iskolája mára már fogalommá vált. Személyiségének ereje, szaktudásának magas szintje és különleges tanítási gyakorlata garantálják, hogy a hozzá járó tanulók nem az iskola kötelező terhétől szenvednek, hanem - mint egy gyermekközösség szabad és önálló tagjai - örömmel járnak iskolába, örömmel tanulnak, érzelmileg és szellemileg egészségesen fejlődnek. Ebben az iskolában nem csak a tanulás folyamatát segítő tevékenységek különlegesek, hanem már maga a megtanulandó "tananyag" is. Winkler Márta könyvének harmadik kiadása számos színes és fekete-fehér illusztrációval bővült.
Az 2020-as évben, mi a Kincskereső Iskola közössége, pedagógusok és szülők, aktívan gondolkodtunk a digitális világgal való kapcsolatunkról. Azon tanakodtunk, hogy milyen szerepet kellene betöltenie egy általános iskolának ezen a területen: be kell-e vezetnünk az okoseszközöket már az első osztálytól kezdve, vagy érdemesebb később elkezdeni, fokozatosan beépítve ezeket? Vajon nélkülözhetetlenek az okoseszközök a digitális neveléshez, vagy offline környezetben is lehet fejleszteni a digitális képességeket? Milyen digitális készségekre kellene összpontosítanunk az első négy osztályban? A digitális etikettre? Vagy esetleg a programozás alapjaira? Milyen elvárások jelennek meg a családok életében? Ezekre a kérdésekre való válaszkeresés során részt vettünk egy több hetes képzésen a Hintalovon Alapítványnál, majd kidolgoztuk ajánlásainkat az iskola, a tanulók és a szülők számára.
Továbbtanulás
Iskolánk 6 osztályos jellegéből adódóan tanulóink döntő többsége a 6. évfolyamon központi felvételit ír. Az elmúlt öt év eredményeit összesítve a diákok 87%-a felvételt nyer valamely hat osztályos gimnáziumba, míg 13%-uk alternatív vagy „hagyományos” általános iskolában folytatja tanulmányait. Büszkék vagyunk diákjaink elért eredményeire!
Versenyek
Minden évben nagy létszámmal indulnak diákjaink különböző megmérettetéseken mint például a Zrínyi Ilona Matematikaversenyen, a mindig várva várt Medve Szabadtéri Matekversenyen vagy a Bolyai Matematika Csapatversenyen. Ez utóbbi rendezvény döntő fordulójának is gyakori résztvevői szoktunk lenni. Magyar nyelv és irodalom területen is rendezünk minden évben házi helyesíró versenyt valamint a hangosolvasó versenyt. Ezen alkalmakon különböző mester fokozatok elérése az áhított cél.
Országos kompetenciamérés
Bár az évente ismétlődő kompetencia felmérés már alsóbb évfolyamokat is érint, jelenleg kiértékelt eredmény a 6. évfolyamos diákok teljesítményéről érhető el. Tanulóink minden területen kiemelkedő eredményeket tudnak felmutatni. Az alábbi diagramok a budapesti kisiskolákkal vetik össze intézményünket matematika, szövegértés valamint természettudomány területeken:
Képességeloszlás szerint a három terület eredménye iskolánkban 2022-ben az alábbi volt:
Alapelvek
A kincskereső iskolában minden gyerek saját tempójában fejlődik, részt vesz nyugodt és interaktív foglalkozásokon. Pedagógiai szemléletünk szerint fontos az egyéni fejlődési útvonal biztosítása minden gyermekcsoport számára. A felső tagozaton a tanulási folyamat strukturáltabb, projektek segítik a diákok fejlődését. Kiemelt figyelmet fordítunk a sokirányú és tudatos mozgás- és képességfejlesztésre. Az inklúzió és integráció kiemelt fontosságú az esélyegyenlőség és az együttnevelés érdekében. Rugalmas fejlesztő programokat alkalmazunk az SNI tanulóknak, figyelembe véve az egyéni szükségleteiket és a támogatást igénylő területeket. Szoros partnerséget alakítunk ki a szakemberekkel a fejlesztési célok tervezése során. Az iskola életébe és a gyerekek fejlesztésébe aktívan bevonjuk a szülőket.
Inklúzió
Az esélyegyenlőség biztosításának igénye, az együttnevelés vállalása, az inklúzió megvalósítása a kezdetektől tudatosan választott utunk.
1988 óta a tagiskola vállalt feladatai közé tartozik, hogy a pedagógiai programban meghatározott csoportalakítási szempontok alapján minden osztály 6-8 ép értelmű, különleges bánásmódot igénylő gyermeket befogad.
Arra törekszünk, hogy diákjaink megtapasztalják és megértsék, hogy minden személyiség, akkor is, ha sok vonatkozásban más, mégis egyformán értékes és fontos.
A gyerekek alapos megismerése, képességeik, részképességeik és szociokulturális hátterük figyelembevételével alakulnak ki az aktuális fejlesztési célok, amelyek megvalósítása minden tanévben kiemelt feladat.
Az inkluzív pedagógia megvalósítását segítő elemek pedagógiai szemléletünkben:
-
Az óravezetés igazodik a gyerekekhez; a gyerekek személyiségéhez igazodó munkára törekszünk.
-
Rugalmas, a sajátos nevelési igények típusához és mértékéhez igazodó fejlesztő programot kínálunk az SNI tanulók számára.
-
A pedagógusok és a fejlesztőpedagógus, logopédus és az SNI gyermekek esetében bevont gyógypedagógus között partneri a viszony, közös a tervezés.
-
A változtatást igénylő gondok esetén együtt változtatunk. A szakemberek javaslatait beépítjük a pedagógiai folyamatokba.
-
Differenciáló, önértékelésre is alkalmas pedagógiai módszerekkel dolgozunk.
-
Tudatosan segítjük a különböző csoportokba való beilleszkedést.
-
A szülőket aktívan bevonjuk az iskola életébe, a közösség feladataiba, programjainkba.
A szülők folyamatos és megkülönböztetett tájékoztatást kapnak gyermekük épüléséről, előrehaladásáról. Történik ez úgy, hogy az érintett felnőttek reálisan lássák gyermekük fejlődési kapacitását, annak lehetőségeit és korlátait egyaránt, valamint azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a gyermekek és nevelőik tesznek. Az ilyen gyerekek jelenlétének köszönhetően az osztály többi tanulója számára a tolerancia nem csak a szavak szintjén jelenik meg, hanem a saját – konfliktusokkal terhelt – tapasztalataikon keresztül épül be személyiségükbe.
Fejlesztés az iskolában
Komplex fejlesztés
Az első osztályban hosszas hospitálási folyamatot követően, a tanítók segítségével kiválasztásra kerülnek azok a gyermekek, akiknek prevenciós fejlesztésre lehet szükségük. Ezt követően, a felmérés eredményei alapján, kis csoportokban (2-3 fő) hetente egy-két, esetenként akár három alkalommal részesülnek fejlesztésben. A csoportokat különböző képességprofilok alapján állítjuk össze, biztosítva ezzel minden gyermek számára a megfelelő támogatást és fejlesztést. Ezek az órák nem csak fejlesztésre szolgálnak, hanem a gyerekek számára is örömteli élményeket nyújtanak. Nálunk nem tabu a fejlesztésre járás, inkább úgy tekintjük, mint egy különleges lehetőséget.
Alapozó torna
A kiscsoportos tornát (4 fő) az egyéni „Nagyvizsgálat” előzi meg. A torna iskolaidőben heti 2X45 perces alkalom, mely alapozó mozgásfejlesztésnek felel meg. Folyamata hangsúlyosan a fejlődéstani nagymozgásokkal, rugalmassággal (szökdelésekkel) és egyensúllyal veszi kezdetét. Ezzel a hármas egységgel történik a mozgáskészség megalapozása, miután a mozgáskoordináció egy-egy speciálisabb fejlesztési területe következik. Ez a keresztező, testvonal-átlépő, végtagszétválasztó és a kéz és láb egyidejű nyújtott emeléseit tartalmazó gyakorlatokat foglalja magában. Ezeket összetettebb területek követik, melyek a felső és alsó végtag mozgását függetlenítő, majd összerendező gyakorlatokat, sorozat-, ritmus-, több komponensű szeriális feladatokat, „homloklebeny-gyakorlatokat”. Ezt követően történik célzottan a finommotorika fejlesztése a gyermek mindkét kezén. A gyakorlatokban nagy hangsúlyt kap a figyelem és más kognitív területek fejlesztése is. Bővebb információ: www.alapozoterapiak.com
Csoportos mozgásfejlesztés az első osztályban
Az első osztályos tanulóink kiscsoportos mozgásfejlesztő foglalkozásokon vesznek részt hetente egy alkalommal, melyek során izgalmas akadálypályákat járva fejlődik a nagymozgás, az egyensúlyérzék, a rugalmasság és a keresztmozgás, továbbá a jobb-bal tájékozódás képessége. A kihívások sikeres leküzdése során nem csupán fizikai képességeiket teszik próbára, hanem fejlesztik auditív és vizuális memóriájukat is. Ezek az órák nem csupán izgalmas lehetőséget kínálnak a gyerekeknek, hanem egyúttal egy komplex fejlesztési program részei, melyek lehetőséget adnak az elsős tanítóknak a differenciált oktatásra és a kiscsoportos munkára, mindezt játékos keretek között.
Logopédia
Az iskolába járó tanulók logopédiai ellátását Horváth Tímea logopédus biztosítja. A logopédiai terápiák heti rendszerességgel valósulnak meg. A tanulók az iskolai tanév első heteiben végzett szűrés alapján kerülhetnek logopédiai terápiákra.
Kapcsolat
Málnási Csizmadia Anna gyógypedagógus malnasi.csizmadia.anna@kincskereso-iskola.hu
Erdélyi-Gyöngyössy Júlia fejlesztőpedagógus, alapozó mozgásterapeuta gyongyossy.julia@kincskereso-iskola.hu
Horváth Tímea logopédus horvathtimea03@gmail.com
Az értékelés rendkívül fontos szerepet tölt be a Kincskereső Tagiskola nevelési folyamatában, mivel segít a tanulók fejlődésének nyomon követésében és támogatásában. Az értékelésünk személyre szabott és motiváló, célja pedig a tanulók tudatos fejlődésének segítése.Az értékelési rendszerünk két fő részből áll: a negyedéves értékelésből és az iskolalevélből. A negyedéves értékelés folyamán a tanulók maguk töltik ki az értékelőlapot, amely lehetővé teszi számukra, hogy reflektáljanak a tanulási folyamatukra és szembenézzenek saját elvárásaikkal. Ezeket az értékelő lapokat az osztálykeretben osztjuk ki, ahol lehetőség van az eredmények és a visszajelzések megbeszélésére.Az iskolalevél az év végi összegzés, amely tartalmazza a tanulók teljesítményét és az esetleges fejlődési területeket. Ez egy fontos dokumentum, amely általános képet nyújt a tanulók év közben végzett munkájáról és előrehaladásáról.Az értékelés során az állításokat egy ötfokú skálán értékeljük, amely lehetővé teszi a fejlődés nyomon követését.
Az évfolyamok előrehaladtával az állítások tartalma is változik, hogy megfeleljenek a tanulók fejlődésének és az elvárásoknak. Az osztályzás bevezetése a negyedik osztálytól kezdve része az értékelési rendszerünknek. Fontosnak tartjuk, hogy ezt a folyamatot gondosan és fokozatosan vezessük be, hogy a tanulók és a pedagógusok egyaránt megfelelően felkészüljenek és alkalmazkodjanak hozzá. Ezáltal biztosítjuk, hogy az osztályzatok valóban reprezentálják a tanulók teljesítményét és fejlődését a megfelelő időben és módon.Az értékelés mellett kiemelt figyelmet fordítunk a kreativitásra és az aktív részvételre az osztályzatok kialakításában. Az értékelés szöveges formában történik, hogy minél pontosabban kifejezze a tanulók személyiségét és szorgalmát.
